Autizmus jelei kisgyermekeknél
Maga a betegség:

Az autizmus fogalma szerintem mindenkinek mond valamit. Elősszőr az embereknek a bezárkózottság, az introvertáltság, a szemkontaktus hiánya jut eszébe ami többségben igaz is a spektrum érintett emberekre. De hogyan is lehet észre venni a tüneteket egy kisgyereken? A mai bejegyzésemben arról fogok írni hogy él milyen voltam kisgyerekként a szüleim beszámolója alapján.
Tünetek kisgyerekeknél:
Elősször is én kisgyerekként nagyon zárkózott voltam. Nem volt szemkontaktusom, ritkán mosolyogtam. Autista gyerekeknél tipikus hogy nem osztják meg a szüleikkel az érzelmeiket. Gyakran végeznek ismétlődő tevékenységeket. A pszichológia ezt repetitív mozgásnak nevezi. Nálam ez úgy jött ki hogy a játszótéren nem a játékokkal játszottam, hanem a kapuajtót ki-be csukogattam. Nekem ez jelentette az elfontaltságot, nem is beszélve arról, hogy ez a járókelőket zavarta. Még ide sorolnám hogy egy autista gyerek nem éri a játékoknak a lényegét. Amikor ovis voltam egy ecstet a kezembe adtak de én pont fordítva fogtam meg. Még idesorolható, hogy pár gyerek a játék kocsit nem tologatta hanem a földhöz verte és neki ez okozott örömet. Sajnos ez is tipikus tünet. Jellemző tünet a rugalmatlan gondolkodás.

Névtelenül megemlítenék egy anyukát akinek a beszámolója alapján a gyereke sárga számokat hozott haza az oviból és a többi színnel nem akart játszani. Ezt a pszichológia szelektálásnak nevezi. Ez rugalmatlan gondolkozás a gyerek részéről ami része az autizmus triásznak. Még jellemző hogy az ilyen gyerekek nem esznek akármit, tehát válogatnak. Ez rám nem volt igaz. Gyakori tünet hogy a gyerek echolál. Ez azt jelenti hogy mindig ugyanazt a szót építi bele a mondandójába, és hát a pszchiátrián ez alátámasztotta nálam az autizmus spektrum zavar gyanúját. Nem beszéltem 4 évesen, azaz a nyelvi fejlődésem megkésett. Nem reagáltam a nevemre, többszöri megszólítás után sem. Nagyon sokat sírtam kisgyerekként mert a nyelvi kognitív fejlődés megkésett nálam és nem tudtam magamat máshogy kifejezeni. A kézmanír a mai napig jelen van az életemben. Ez a szorongás jele.

Autistáknál a betegség gyakran társul szorongással és agresszióval. amikor kicsi voltam napi szinten voltak dührohamaim, amit a szaknyelv "meltdown"-nak nevez. Ez leollvadást jelent, ami azt jelenti hogy feleslegesen lesz agresszív a gyerek. Nincs semmi célja de valamiért idegeges lesz a kicsi. Ez is tipikus tünetnek számít. Érzékenyek lehetnek hangokra. Én például a mai napig rágom a körmöm vakarom a fejem és szagolgatom a könyveimet, ez repetítv cselekedetnek tudható be.
Ha ezen tünetek jelentkeznek mindenféleképpen érdemes a gyereket egy kivizsgálásra elvinni egy pszichiátriára. Engem 2009-ben diagnosztizátak egyéb (átfogó) pervazív fejlődési zavarral(F8480) a Semmelweisz Gyermekpszichiátrián. Minnél előbb elkezdik egy gyerek fejlesztését annál nagyobb eséllyel lesz képes felnőttként az önálló életre.
Ajánlott angol videó a korai tünetekről:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése