Manipulatív narratívák és retorikai hibák a kormánypárti médiában: a Tisza Párt és Magyar Péter percepciójának vizsgálata
![]() |
Forrás: Facebook |
Kutatási kérdésemben arra keresem a
választ, hogy a pártközeli sajtó, milyen
hatásmechanizmusokkal konstruálja meg a különböző választási preferenciákat
mutató szavazók valóságról alkotott percepcióját 2024 márciusától egészen 2025 májusig.
A kutatási téma alkérdése, hogy az online belföldi kormánypárti közösségi média
milyen érvelési hibákkal akarja manipulálni a befogadói oldalt. A
közvéleménykutatás jól kutatott területnek számít[1], de kevés kutatás
tapintott eddig rá a kormány online karaktergyilkos írásos médiumai mögött
megbúvó logikai hibákra[2] és a Tisza Párt politikai
megítélése közötti kapcsolatra.
Ez
a téma különösen releváns jelenleg hiszen Magyarországon vidéki választókhoz
gyakran csak kormánypárti média jut el a városi szavazókkal ellentétben. Így
előfordulhat, hogy eltérő módon dekódolják a Magyar Péterre és a Tisza Pártot
ábrázoló kormánypárti lejárató kampányok hatásmechanizmusait (Baron és mtsai.,
2008). A manipulatív propaganda erőteljesen jelen van a közösségi médiában
ezért ezt a csatornát választottam kutatásom primer forrásául.
A kutatásomhoz 2 módszert fogok alkalmazni. Egyrészt BERT-modellel NLP módszerrel fogom
kvantifikálni a Tisza Pártot és Magyar Pétert támadó, az utóbbi másfél évben
publikált, kormánypárti online sajtószövegekben előforduló tematikákat és retorikai
eszközöket (Manning & Schütze, 2020). A vizsgált érvelési hibák közé tartoznak: ad hominem érvek, hamis dilemma,
hamis premissza, reductio ad absurdum (Walton, 2006). Az előre betanított BERT-modell lehetővé teszi adott
retorikai minták kontextusérzékeny feldolgozását nagy mennyiségű szöveg esetén
is. A Mediaworks Hungary Zrt. webes archívumából egy digitális programmal
véletlenszerűen kiválasztok 4000 cikket. Ez hiteles forrásnak tekinthető kormánypárti
online sajtó mintavételéhez, mivel az archívumot készítő cég állami tulajdonú. Szisztematikus
mintavétellel kiválasztok ezek közül 400 cikket. Ez ezekben előforduló retorikai
hibákat tematikusan kódolom retorikai eszköz fajtája szerint és levetítem őket
egy idővonalra havi bontásban. Ennek a módszernek a célja a domináns narratív tematikák
megjelenési gyakoriságának a leírása és az ezekhez köthető érvelési hibák
azonosítása. A lejárató témák közé tartoznak: Magyar Péter diszkó
botránya, saját felesége lehallgatása, a Tisza Párt EP-képviselőinek ukrán
pólós botránya, vagy Ruszin-Szendi Romulusz feltételezett ukrán kapcsolatrendszere.
A kormánypárt
online diskurzusában ezen felerősített botrányoknak befogadói oldalának kvalitatív
vizsgálatához, 90 perces félig strukturált egyéni interjúkat választottam. Egyéni
interjúkkal magas válaszadási arány érhető el még politikailag érzékeny
kérdések esetén. Nem valószínűségi kvótás mintavétellel kiválasztok 10-10
tipikus választót két dimenzióban: életkor, szavazási pártpreferencia. Életkor
függvényében 18-30, 31-50, 50+ és politikai affiliáció szerint: Tisza Párt,
Fidesz, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Magyar Kétfarkú Kutyapárt. Az
interjú alanyoknak ugyanazokat a Tisza Pártot támadó, kormánypárti
sajtóorgánumok által írt (Magyar Nemzet, Origó, Pesti Srácok, Index, Hír
TV-cikkek) online sajtószöveg részeleteket fogok megmutatni. Az interjúk során vegyes
módszertant alkalmazva előre megtervezett nyílt és zárt (Likert- és a
szemantikus differenciálskála) kérdéseket teszek azon részletekre, amik a fent
említett érvelési hibák egyikét vagy kombinációját tartalmazza. Az interjúk célja, hogy a vizsgálati
populációnak a fent leírt médiumokban megrejlő látens manipulációkra adott tartalmi
és viselkedésbeli reflexióját explorálom (Berger, 2021).
A kutatás lehetővé teszi, hogy a fenti
újságcikkekben tematizált és instrumentalizált érvelési mintákat azonosítsak BERT-alapú
NLP módszerrel kronologikusan. Az egyéni interjúk alkalmasak, hogy betekintést
nyerjek az interjúalanyok viselkedésmintáiba és hiedelemrendszereibe reflexióik
alapján. Ellenben az alanyok adott válaszai és szavazási döntéshozataluk között
nincs teljes kauzális kapcsolat. Emellett az is kérdéses, hogy a vizsgálni
kívánt érvelési hibák közvetlenül okozzák-e egyes szavazóknál az esetleges pártpreferencia
változást vagy befolyásolják őket más társadalmi-gazdasági faktorok.
A BERT-alapú NLP módszer esetében különösen
kell figyelnem a cikkek szövegének vagy annak részleteinek szerzői jogi
védelmére és a források megjelölésére. Az egyéni interjún a tematika
természetéből fakadóan az anonimitást biztosítanom kell és a felvett hang és
videó felvételeket a kutatás lezárásakor törölnöm kell.
Források:
Baron, R., Branscombe,
N., & Byrne, D. (2008). Social psychology (12th edition) (12.
kiad.). Pearson Education.
Berger, G. (2021). The
manipulation of public opinion in democracies: A theoretical and empirical
approach. Palgrave Macmillan.
Manning, C. D., &
Schütze, H. (2020). Foundations of statistical natural language processing. MIT Press.
Walton, D. (2006). Fundamentals
of critical argumentation. Cambridge University Press.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése