Manipulatív narratívák és retorikai hibák a kormánypárti médiában: a Tisza Párt és Magyar Péter percepciójának vizsgálata

 

Forrás: Facebook


Kutatási kérdésemben arra keresem a választ, hogy a pártközeli sajtó, milyen hatásmechanizmusokkal konstruálja meg a különböző választási preferenciákat mutató szavazók valóságról alkotott percepcióját 2024 márciusától egészen 2025 májusig. A kutatási téma alkérdése, hogy az online belföldi kormánypárti közösségi média milyen érvelési hibákkal akarja manipulálni a befogadói oldalt. A közvéleménykutatás jól kutatott területnek számít[1], de kevés kutatás tapintott eddig rá a kormány online karaktergyilkos írásos médiumai mögött megbúvó logikai hibákra[2] és a Tisza Párt politikai megítélése közötti kapcsolatra.

Ez a téma különösen releváns jelenleg hiszen Magyarországon vidéki választókhoz gyakran csak kormánypárti média jut el a városi szavazókkal ellentétben. Így előfordulhat, hogy eltérő módon dekódolják a Magyar Péterre és a Tisza Pártot ábrázoló kormánypárti lejárató kampányok hatásmechanizmusait (Baron és mtsai., 2008). A manipulatív propaganda erőteljesen jelen van a közösségi médiában ezért ezt a csatornát választottam kutatásom primer forrásául.

A kutatásomhoz 2 módszert fogok alkalmazni. Egyrészt BERT-modellel NLP módszerrel fogom kvantifikálni a Tisza Pártot és Magyar Pétert támadó, az utóbbi másfél évben publikált, kormánypárti online sajtószövegekben előforduló tematikákat és retorikai eszközöket (Manning & Schütze, 2020). A vizsgált érvelési hibák közé tartoznak: ad hominem érvek, hamis dilemma, hamis premissza, reductio ad absurdum (Walton, 2006). Az előre betanított BERT-modell lehetővé teszi adott retorikai minták kontextusérzékeny feldolgozását nagy mennyiségű szöveg esetén is. A Mediaworks Hungary Zrt. webes archívumából egy digitális programmal véletlenszerűen kiválasztok 4000 cikket. Ez hiteles forrásnak tekinthető kormánypárti online sajtó mintavételéhez, mivel az archívumot készítő cég állami tulajdonú. Szisztematikus mintavétellel kiválasztok ezek közül 400 cikket. Ez ezekben előforduló retorikai hibákat tematikusan kódolom retorikai eszköz fajtája szerint és levetítem őket egy idővonalra havi bontásban. Ennek a módszernek a célja a domináns narratív tematikák megjelenési gyakoriságának a leírása és az ezekhez köthető érvelési hibák azonosítása. A lejárató témák közé tartoznak: Magyar Péter diszkó botránya, saját felesége lehallgatása, a Tisza Párt EP-képviselőinek ukrán pólós botránya, vagy Ruszin-Szendi Romulusz feltételezett ukrán kapcsolatrendszere.

A kormánypárt online diskurzusában ezen felerősített botrányoknak befogadói oldalának kvalitatív vizsgálatához, 90 perces félig strukturált egyéni interjúkat választottam. Egyéni interjúkkal magas válaszadási arány érhető el még politikailag érzékeny kérdések esetén. Nem valószínűségi kvótás mintavétellel kiválasztok 10-10 tipikus választót két dimenzióban: életkor, szavazási pártpreferencia. Életkor függvényében 18-30, 31-50, 50+ és politikai affiliáció szerint: Tisza Párt, Fidesz, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Magyar Kétfarkú Kutyapárt. Az interjú alanyoknak ugyanazokat a Tisza Pártot támadó, kormánypárti sajtóorgánumok által írt (Magyar Nemzet, Origó, Pesti Srácok, Index, Hír TV-cikkek) online sajtószöveg részeleteket fogok megmutatni. Az interjúk során vegyes módszertant alkalmazva előre megtervezett nyílt és zárt (Likert- és a szemantikus differenciálskála) kérdéseket teszek azon részletekre, amik a fent említett érvelési hibák egyikét vagy kombinációját tartalmazza. Az interjúk célja, hogy a vizsgálati populációnak a fent leírt médiumokban megrejlő látens manipulációkra adott tartalmi és viselkedésbeli reflexióját explorálom (Berger, 2021).

          A kutatás lehetővé teszi, hogy a fenti újságcikkekben tematizált és instrumentalizált érvelési mintákat azonosítsak BERT-alapú NLP módszerrel kronologikusan. Az egyéni interjúk alkalmasak, hogy betekintést nyerjek az interjúalanyok viselkedésmintáiba és hiedelemrendszereibe reflexióik alapján. Ellenben az alanyok adott válaszai és szavazási döntéshozataluk között nincs teljes kauzális kapcsolat. Emellett az is kérdéses, hogy a vizsgálni kívánt érvelési hibák közvetlenül okozzák-e egyes szavazóknál az esetleges pártpreferencia változást vagy befolyásolják őket más társadalmi-gazdasági faktorok.

          A BERT-alapú NLP módszer esetében különösen kell figyelnem a cikkek szövegének vagy annak részleteinek szerzői jogi védelmére és a források megjelölésére. Az egyéni interjún a tematika természetéből fakadóan az anonimitást biztosítanom kell és a felvett hang és videó felvételeket a kutatás lezárásakor törölnöm kell.


Források:

Baron, R., Branscombe, N., & Byrne, D. (2008). Social psychology (12th edition) (12. kiad.). Pearson Education.

Berger, G. (2021). The manipulation of public opinion in democracies: A theoretical and empirical approach. Palgrave Macmillan.

Manning, C. D., & Schütze, H. (2020). Foundations of statistical natural language processing. MIT Press.

Walton, D. (2006). Fundamentals of critical argumentation. Cambridge University Press.



[1] 9 százalékpontos a Tisza előnye. (2025). [Post]. https://median.hu/2025/03/12/9-szazalekpontos-a-tisza-elonye/

[2] Pratkanis, A., & Aronson, E. (1992). Age of propaganda: The everyday use and abuse of persuasion. Times Books.

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

An Analysis of the Intrinsic Nature of Fidesz, its Role in Shaping the Lives of Hungarians and the Rise of the Tisza Party

Child Abuse Scandal Debate

Euroexam Writing Test 1 - C1